Multimédia az oktatásban. Digitális történetmesélés - képszerkesztés

Az úgynevezett mozgást jelentő (vagy motorikus) igék tanítása nem kis fejtörést szokott okozni a tanároknak, de a tömény nyelvtani anyagrész általában a diákokat is megviseli. Mi lenne,ha megpróbálnánk játékosabban tálalni ezt a témakört? Ennek egy lehetséges módszerét szeretném illusztrálni az alábbi példával:

Kiscsoportokban elvégzendő feladatként javaslom, hogy készíttessünk kollázst ismerkedés gyanánt a diákokkal. Ehhez mindenképpen szükséges, hogy együtt tudjanak működni, hiszen a szerepek és feladatok jó elosztásán múlik, hogy végeznek-e időre a feladat elkészítésével. 45 perces órát feltételezve érdemes 2 alkalmat szánni a munkára: az elsőben történik a feladat meghatározása, a rendelkezésre álló eszközök bemutatása (internetes források a fogalom definiálására, képszerkesztők használatának alapvetései), illetve a csoportokon belül a stratégiák kidolgozása. Ezután kerülhet sor a tényleges kutatásra (fogalmak tisztázása: mik is a mozgást jelentő igék, melyek tartoznak ide; illetve fényképválogatás: hogyan lehetne ezeket a cselekvéseket ötletesen, akár viccesen is szemléltetni), majd az összeválogatott anyag szerkesztésére. A 2. órán a munkák szerkesztésével ha valakik előbb végeznek, megpróbálhatnak akár mókás feliratokat is kitalálni és beilleszteni a képek mellé (addig is ismerkednek e furcsa igék ragozásával). A fennmaradó időben az elkészült művek bemutatására és értékelésére lehet sort keríteni. Fontos, hogy ebben a szakaszban hagyjuk a diákokat kibontakozni, ha esetleg tartalmi hiba / elírás akadna a munkákban, csak azokat javítsuk azonnal, melyeket maguk a tanulók vettek észre egymás alkotásaiban. Az elsődleges cél itt az új fogalmak és a mozgásigék tárgyalásához nélkülözhetetlen újfajta szemléletmód bevezetése, a részletes ragozási paradigmák begyakoroltatásával elég a későbbiekben foglalkozni.
Egy lehetséges megoldásra álljon itt egy saját magam által összeállított példa:

Google az oktatásban

A mai bejegyzést a Google-termékek, illetve azok oktatásban történő alkalmazhatósága ihlették. Az alábbiakban azokat a szolgáltatásokat szeretném bemutatni, melyeket magam is jóformán napi szinten használok a mindennapi ügyeim intézésekor, illetve a tanítás során is.

1. Elsőként megemlíteném a Bloggert, hiszen ez a digitális portfólió is ennek segítségével készül. Inkább 9. osztálytól fölfelé ajánlanám, amikor a tanulók már viszonylag magabiztos informatikai alapismeretekkel rendelkeznek. Két használati módját tartom kifejezetten hasznosnak:
1. tanulói önértékelés: a diákok rendszeresen közzétennék reflekítv jellegű írásaikat a haladásukkal kapcsolatban (pl. csoportos vagy projektmunkák lezárásakor vagy egy-egy új anyagrész saját szavakkal történő összefoglalásával). Ezzel nemcsak az ismereteik mélyülnek el, hiszen túl azon, hogy a saját gondolatmenetüknek megfelelően megfelelő logikai vázát építik fel az anyagnak, melyet aztán így könnyebben fel tudnak majd idézni, a szülőkkel is elkerülhetők a klasszikus "Mi-történt-ma-az-iskolában?-Mittomén"-típusú "párbeszédek... Ezen túlmenően érdemes megjegyezni, hogy a legmodernebb nyelvkönyvek mindegyike nagy hangsúlyt fektet az önértékelésre, ezzel biztosítva a tanultak és hasznosíthatóságuk tudatosítását (pl.: Tudok segítséget kérni egyszerű beszédhelyzetekben stb.), illetve törekedve a diákok motivációjának, az új ismeretek megszerzésére irányuló kíváncsiságának fenntartására is.
2. a sokak által gyűlölt irodalmi olvasónaplók forradalmasított változata: minden bizonnyal segítené a művek feldolgozását, ha interaktívan közelítenénk meg a feladatot, értem ez alatt azt, hogy a fejezetek puszta kijegyzetelése mellett érdemes lenne a blogban gyűjteni a régies vagy tájnyelvi szavakat, több helyszín esetén térképek beágyazásával követhetőbbé tenni az eseményeket, illetve a történelmi háttér felvázolásakor idővonalak szerkesztésével összevetni a történelem órán tanultakat a műben leírt (akár fiktív) epizódokkal. Kreatív feladatnak tartom azt is, ha a blogot az egyik választott szereplő bőrébe bújva vezetjük, az ő naplóját írva a diákok műismeretére, beleérző képességére és szövegalkotási kompetenciáira is egyaránt szükség van.
2. Gmail: megkönnyíti az osztályon belüli kommunikációt a gmailes postafiókok használata, hiszen segítségükkel a többi Google-szolgáltatáshoz is könnyebben hozzáférhetünk. A levelek címkézése lehetővé teszi az információk, hírek rendszerezését (diákoknál pl. tantárgyak szerint, tanárok esetében pedig osztályok / csoportok szerint rendezve a leveleket).
3. Google Calendar: több naptár létrehozásával, publikusságuk vagy nyilvánosságuk beállításával tudathatjuk másokkal, mikor vagyunk elfoglaltak, illetve mikor érünk rá pl. egy csoportban végzendő feladat céljából találkozni társainkkal. A tanév rendje is jól nyomon követhető rajta, így előre rögzíthetők benne a tervezett számonkérések időpontjai, az elvégzendő feladatok határideje, így a tanulók is átláthatóbb követelményekkel szembesülhetnek már a tanév / félév elején, a folyamatos nyűgként jelentkező számonkérések helyett folyamatában láthatják a tanmenet ívét, és mindig jól értesültek lehetnek a soron következő feladatokról, aminek köszönhetően céltudatosabban oszthatják be idejüket és tanulnivalót.
4. Google Groups: a levelező és naptárfunkció kiegészítéseként igazi tanulói közösségeket hozhatunk létre, ahol a különböző csoportokkal más-más információt és segédanyagokat oszthatunk meg (kezdő / haladó nyelvi csoport, történelem fakultáció stb.). Működtetése esetén növelhetjük tanári hatékonyságunkat, hiszen nem kell mindig egyesével "vadászni" a címeket és neveket a címtárunkban, hanem biztosak lehetünk benne, hogy közlendőink egységesen mindenkihez eljutnak.
5. Google Keep: bármily hihetetlen, ez a praktikus jegyzetkészítő alkalmazás eddig ismeretlen volt előttem. Nagyon bosszantó, hogy éveken át gyártottam kínkeserves munkával a kézzel írott jegyzeteimet (gimnáziumban és egyetemen egyaránt), melyeket társaim kérésére majdnem még egyszer annyi idő alatt beszkenneltem, majd kinyomtattuk-sokszorosítottuk azokat, hogy végül (a papír természetéből adódóan...) el-elvesszenek belőle lapok. Ez mind megelőzhető a Google Keep segítségével, hiszen az ide írt jegyzetek (pl. ez a rövid kis vázlat ehhez a bejegyzéshez) Google Docs-ba menthetők, továbbküldhetők másoknak is például a Google Drive segítségével (megtekintésre vagy akár további szerkesztésre is). A valós idejű szerkesztés különösen ötleteléskor, egy-egy munkafolyamat megtervezésekor lehet rendkívül hasznos. 
6. Különösen vállalkozó szellemű és lelkes osztályok akár saját honlapot is létrehozhatnak maguknak a Google Webhelyek segítségével, amin publikálhatók egyrészt a saját készítésű anyagok (prezentációk, óravázlatok), de össze lehet itt gyűjteni az osztály tagjai által vezetett blogokat is, sőt, egy-egy jól sikerült kirándulás képeit is (ami jól jön majd az érettségi tablók készítésekor, később pedig az osztálytalálkozók közössége is hálás lesz érte).
7. Ráadásként szeretném megemlíteni a Youtube-ot, a nyelvtanárok és -tanulók régi jó barátját, ahol napról napra több érdekes videót tekinthetünk meg. Vannak kifejezetten a nyelvtanulók érdeklődési körébe tartozó anyagok (pl. a Diigo-könyvjelzők közé is beválogatott easy languages csatorna, ahol számos nyelvből rengeteg jó anyag között válogathatunk. Játékos feladatok alapját képezhetik a pusztán szöveges anyag mellett a dalok, mesék, filmek is, melyek a szókincsbővítés mellett a kiejtés és hallás utáni értés fejlesztésére, valamint szituációs játékok mintájaként, illetve nyelvtani szerkezetek rögzítésére is alkalmasak.

1.