21. századi készségek

Bőven benne vagyunk a 21. században, ideje hát, hogy tudatosítsuk, mik azok a készségek és képességek, amelyek alkalmassá tesznek minket arra, hogy sikeresen működjünk benne. Az alábbi videó talán segítségünkre lehet ebben: 

Amire tehát szükségünk van:

• kritikai gondolkodás

• médiaműveltség

• hatékony kommunikáció

• együttműködés

• információs műveltség

• kreativitás

Könnyen belátható, hogy a fenti képességek mindegyike elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy megfeleljünk korunk kihívásainak. Jóformán akadálytalanul zúdul ránk nap mint nap az információáradat, ami elől nincs menekvés, viszont a kritikus gondolkodás segíthet az adatözön megszűrésében. A médiaműveltség alatt értsünk egyelőre annyit, hogy képesek vagyunk kulturáltan, de legalábbis rendeltetésszerűen használni a különféle médiatartalmakat, nem veszünk el a végtelen virtuális és médiatérben. Ez elősegíti a hatékony kommunikációt, persze csak akkor, ha az üzenet átadásául választott csatorna célirányos használata mellett annak tartalma is érthető, és formailag sem akad fenn például a befogadó szűrő-védő rendszerén. Ha sikeres az interakció, megnő az együttműködés esélye is a hagyományos versengő magatartás-minták gyakorlása mellett. Sokan megkérdőjelezik az információs műveltség fontosságát, figyelmen kívül hagyva, hogy napjainkban ez nem elsősorban a régen megtanult és azóta lehet, hogy elavulttá vált információk sokaságát jelenti, sokkal inkább az új információk megszerzésének, rendszerezésének, feldolgozásának és ellenőrzésének képességét. Az egész pedig némi kreativitással párosulva már igen szép eredményeket hozhat: itt az improvizációs készségen kívül azt is értem, hogy nem riadunk vissza a szokatlantól, és merünk adott esetben máshogy közelíteni egy problémához, mint ahogy azt a körülöttünk élő emberek nagy többsége reflexszerűen tenné. 

De vajon átadhatók-e mindezek a képességek a jelenkor oktatási keretein és rendszerein belül? Véleményem szerint igen, de igazán csak akkor lehetünk eredményesek, ha sikerül együtt ösztönző, bizalmi légkört teremtenünk, melyben nemcsak a fenti készségek kifejlesztésére van lehetőség, hanem azok hiánya is súlyosabb következmények nélkül modellezhető. Elvégre legjobban mégiscsak azt sajátítjuk el, amit a saját hibánkból tanultunk, nemde? ;)