A mai nap egyik fontos eredménye, hogy létrehoztam életem első, saját kezűleg összeállított elmetérképét. Kár, hogy nem ismertem már akkor ezt a lehetőséget, amikor elkezdtem tanítani. A hiány orvoslásaképpen az orosz ABC-t választottam témámnak, mivel egy új idegen nyelv tanulásakor alapvető fontosságú, hogy milyen az első benyomásunk az adott idegen nyelvről.
Amikor például én tanultam az oroszt, állandóan abba az idegesítő ténybe ütköztem, hogy már a betűkkel és a beszéghangok képzésével problémám van, és bár a helyesírás alapvetően könnyebb, mint például az angol esetében, mégis volt benne egy csomó buktató és magyar anyanyelvűként nehezen értelmezhető helyzet, amik felett elegánsan átsiklottunk. A legnagyobb probléma viszont, hogy nem kaptunk átfogó képet már rögtön az első órán arról, hogy pontosan mit is kell tudnunk és megtanulnunk ahhoz, hogy az írás és olvasás ne okozzon később problémát.
Az alábbi elmetérkép legnagyobb előnyét is abban látom, hogy kibontogatható és összecsukható jellegének köszönhetően egy leegyszerűsített áttekinthetőséget biztosít, majd egyre jobban elmélyülve a témában mindenütt tudja részletesen tárgyalni az adott ejtési problémákat. Erre tudomásom szerint egyik tankönyvsem vállalkozik, például az általam kedvelt Лестница vagy a Русский язык - 5 элементов is egy kb. 4-5 órára szétosztandó ismerethalmazzal próbálja megoldani az olvasás megtanítását.
Természetesen nem állítom, hogy ezzel a módszerrel már egy óra alatt meg lehet tanulni a teljes ábécényi cirill betűkészlet olvasását (az írásukról nem is beszélve), mindenesetre a probléma szerteágazó jellege miatt eddig ezt a megoldást tartom a legjobb szemléltető eszköznek. Másik előnye, hogy differenciálásra is kiválóan alkalmas, hiszen lehet, hogy egyes tanulók vagy kiscsoportok első körben megelégszenek a fent elhelyezett videó tanulmányozásával, míg a rögtön mindent tudni akarók inkább végiglapozzák az összes levélkét, esetleg a középen elhelyezett játékos feladatlap kitöltésével is megpróbálkoznak.
Összességében tehát nagyon jó és sokoldalúan bevethető eszköznek tartom az elmetérképeket, mely véleményemet e saját szerkesztésű példánnyal is igyekeztem alátámasztani.
A további bővíthetőségről szólva megjegyezném, hogy a külső leveleken elhelyezkedő problémásabb ejtési szabályokhoz később megfelelő példaszavakat gyűjtenék még, melyek (akár egyesével) képpel is illusztrálhatók, illetve kiegészíthetők még különféle hangosszótárakra mutató linkekkel is, melyekre kattintva az egyes szavak kiejtése anyanyelvi beszélők előadásában meghallgatható.
Bár az alábbi elmetérképet nem páros, hanem egyéni munkában állítottam össze, az így is teljesen világossá vált, hogy az ismeretek jó rendszerezése nagyon fontos. Az orosz betűk esetében ez nem is olyan egyszerű feladat, hiszen a betűk osztályozásakor több, esetenként egymásnak ellentmondó szempontot is figyelembe kellett venni (pl. én az írott alakok egyezőségéből és különbözőségéből indultam ki, nem pedig abból, hogy egy adott ejtett hang előfordul-e mindkét nyelvben, hiszen a hangok szóbeli realizációja tájanként, sőt, egyénenként is változó lehet, a leírt betűalakokról azonban egyértelműen megállapítható, hogy megtalálhatók-e mindkét ABC-ben, vagy kifejezetten cirill specialitásnak számítanak-e). Úgy érzem azonban, hogy többszöri módosítás, csoport-újrafelosztás és kategória-átnevezés után végül sikerült egy logikusan felépített, és az egyes betűk több helyen történő előfordulásának köszönhetően az ismétlést és elmélyítést támogató ábrát létrehoznom. Íme:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése