Az első saját szófelhőm

A lentihez hasonló, önállóan készíthető ábrák (ún. szófelhők) többféle feladatban is hasznosak lehetnek. Lássunk most ezekre néhány példát!

1. Óra eleji ráhangolódást segítő feladat: nemrég a Digitális források felhasználása egy órámon c. bejegyzésben már említettem a Deutsche Welle saját fejlesztésű, németül tanulóknak szóló sorozatát, amelynek címe: Jojo sucht das Glück. A fenti szófelhőben ezt a címet rejtettem el. Óraindításként az ábrát kivetítjük, a feladat pedig: a diákok alkossanak mondatot az ábrán látható szavakból. Ha megvan, páros munkában folytassanak beszélgetést arról, mit takarhat a kapott cím. Érdemes kihasználni a szófelhő alakja (lóhere) és az egyik kulcsszó (Glück = boldogság, szerencse) közötti kapcsolatot, pl. a következő segítő kérdésekkel:
1. "Warum hat das Bild eben diese Form (= Miért éppen ilyen formájú a kép)?"
2. "Welche Formen können noch deiner Meinung nach denselben Inhalt ausdrücken (= Milyen alakzatok fejezhetik még ki szerinted ugyanezt a tartalmat)?"
3. "Welche Bedeutung hat noch das Wort SUCHT (= Milyen jelentése van még a SUCHT szónak)? - Függőség. Ez a kapcsolat is érdekes vitaindító lehet pl. arról, hogy a túlzásba vitt keresés okozhat-e függőséget stb.
2. A főcímdal lejátszásakor, de még a videó megtekintése előtt, amikor már látták a szereplőket névvel kiírva, tanult szavak ismétléseképpen dobjunk be egy új szófelhőt, melyet sok külső-belső tulajdonsággal töltöttünk meg. A feladat megválaszolni, hogy kinek mi az első benyomása a szereplőkről. A csoportosítás végezhető egyénileg, majd az eredményeket párban meg lehet beszélni. Például, válogathatnak ebből:
   
   
   
   
   
3. Az epizód megtekintése után gyűjtsük össze a már ismert, esetleg az újonnan elhangzott szavakat. Ha még nem tudják a pontos jelentésüket, elég azt is megállapítani, hogy a főhősnő, Jojo szempontjából mely szavak köthetők pozitív (szerencsés, vidám), melyek pedig negatív (peches, szomorú) eseményekhez. A szavakhoz társítható érzelmeket szemléltethetjük úgy is, hogy szív alakú szófelhőt készítünk, mondjuk ilyet:
   
   
   
   
   
4. Végezetül pedig egy kifejezetten az újonnan megszerzett szókincs aktivizálását és a nyelvtan gyakorlását célzó feladat leírása következik: egy szófelhőbe vegyesen illesztünk már régóta ismert ("könnyebb") és újonnan tanult ("nehezebb") szavakat. A feladat, hogy ezek felhasználásával minél több értelmes mondatot kell alkotni, lehetőleg úgy, hogy segítségükkel összeálljon egy szöveg, mely a videó teljes tartalmát összefoglalja. Példa egy lehetséges vegyes szófelhőre:
   
   
   
   
   
   
   Véleményem szerint a fenti feladatok és szófelhők mindegyike sikerrel használható a tanórákon, mivel építenek a diákok gyors asszociációs képességére, egyértelmű utasítások adhatók a megoldásukra vonatkozóan, időben 5-10 perc elegendő egyenként a megoldásukra, színes és játékos jellegük miatt pedig alkalmasak a tanulók érdeklődésének felkeltésére. A használni kívánt videóhoz maguk a készítők is számos interaktív feladatot tettek fela honlapra, ezek sorába szépen illeszkednek a kommunikatív készségeket fejlesztő szófelhők is.

Digitális források felhasználása egy órámon

A mai alkalommal szeretnék egy konkrét példát mutatni arra, miképpen is használhatunk digitális forrásokat egy tanórán a tanulás támogatása céljából.

A választott tantárgy ezúttal a német nyelv lesz, elsősorban azért, mert a másik két tanított tárgyamhoz viszonyítva (ezek az orosz, illetve a magyar mint idegen nyelv) ennek a legnaprakészebb a módszertana, beleértve pl. az IKT-eszközök használatát is. Nagyon sok fejlesztés, kutatás valósult meg a Goethe Institut nemzetközi hálózatának köszönhetően, melyek eredményeképpen számos interaktív, a diákok számára is vonzó tanulást segítő anyag látott napvilágot, ami természetesen a nyelv népszerűsítésében is jó szolgálatot tesz.

Az alább bemutatandó anyagot leginkább 11-12. osztályban tartom felhasználhatónak (iskola- és osztálytípustól függően), amikor az (esetleg előrehozott) érettségire, illetve nyelvvizsgára készülve a diákok az egyes szókincs- és nyelvtani témákat már nem külön, hanem inkább ismétlő jelleggel dolgozzák fel. Az ehhez szükséges nyelvi szint a KER szerinti besorolás alapján B1-B2 között van, ez alapján a középszintű érettségire készülőknek egyszerűbb szövegértési, nyelvtani és szókincs- és íráskészség-fejlesztő feladatokat ajánlanék a szöveg feldolgozására, míg emelt szintre és közép- esetleg felsőfokú nyelvvizsgára készüléskor jobban elmennék a komplexebbszó- és írásbeli érvelés irányába, szükség esetén természetesen az egyszerűbb feladatok ráhangoló és levezető szakaszban való megtartásával.

Lássuk tehát a konkrét példát, ami nem más, mint a Deutsche Welle népszerű, németül tanuló fiataloknak készült 3 évados sorozata, a Jojo sucht das Glück (Jojo keresi a boldogságot / szerencsét). 

A fenti linken elérhető a teljes első évad a hozzá tartozó interaktív feladatokkal, szószedetekkel és a hangzó anyag szövegátiratával együtt. Egy 45 perces tanóra keretein belül egy videót tanácsos  megnézni (az egyes részek hossza átlagosan 3-5 perc). A tanulási folyamaton belül ez időzíthető egy teljesen új téma (pl.: bevándorlás, idegen kultúrák találkozása, diákok lakhatása és megélhetése Németországban, utazás stb.) bevezetéséhez, de akár egy nagyobb blokk lezáró, kiegészítő-ismétlő szakaszához is. Mindkét esetben hasonló feladatokból építeném fel az órát azzal a különbséggel, hogy ismétlés esetén a már tárgyalt témakörök minél pörgősebb, sokszínűbb és átfogóbb összefoglalására törekednék, az új téma esetén pedig arra törekednék, hogy még a videó megtekintése előtt, a ráhangolódás folyamán kialakuljon egy olyan tematikus és motívumblokk, amelyre utána fel lehet fűzni az elmélyítendő tartalmakat.

Maga a történet nem túl bonyolult az első évad első részében: megismerkedünk a főhőssel, Jojóval, aki Brazíliából érkezik a németországi Kölnbe, ahol hosszabb ideig fog élni. A pár perc alatt látjuk az első megtett lépéseit a dóm melletti kockaköveken, elhaladunk néhány helyi nevezetesség mellett, és elkísérjük első helyi taxiútjára új lakásához. Természetesen már ez alatt a pár perc alatt több kaland éri, valakivel kisebb konfliktusba is bonyolódik, de a tanulás szempontjából a legfőbb, hogy a cselekmény epizódvégi lezáratlansága felkelti a nézők kíváncsiságát és igényét a folytatásra, a sok kérdőjel pedig vitaindítóként is funkcionálhat a videó megtekintése után. 

Az órára, illetve a témára való ráhangolódás ideje alatt mintegy 5 percben a következő forgatókönyvet képzelem el: németül elhangzik, hogy egy filmrészletet szeretnék megmutatni a csoportnak az interneten. A cím kimondása után megkérem őket, hogy párban vagy kiscsoportban alkossanak gondolattérképeket arról, hogy mi mindenre asszociálnak a a cím szavai alapján. Ezt szintén kb. 5 percben közösen megbeszélnénk, az ötletek pedig rögtön meg is jeleníthetők egy helyben készülő prezi, idővonal vagy gondolattérkép formájában. Az előzetes elvárások összeszedése után a link megnyitásához kérem valakinek a segítségét (szintén németül, a szükséges szakszavakkal). A kért oldal betöltése után annak tetején megjelenik a 4 főszereplő. A képüket kinagyítva elhangzik a kérdés, milyennek találják őket első ránézésre. Az alul kivetített mellékneveket (barátságos, szégyenlős, okos stb.) szintén páros munkában párosítjhatják az egyes szereplőkhöz. Az ismeretlen szavakat szótárból kikeresik (5 perc). Ez már a jelentésteremtés szakasza. Az eredményt szintén preziben rögzítjük, illetve az új szavakhoz közösen definíciókat állítunk össze és írunk, választásainkat röviden megindokoljuk (kedvesen mosolyog, szigorúan néz stb., 5 perc). Ezt követi a film főcímdalának meghallgatása, mely közben egyesével látjuk a főszereplőket kiírt névvel együtt (30 mp). Gyorsan felelevenítjük, melyik névhez milyen tulajdonság került (Ich denke, Jojo ist..., 30 mp). Utána megnézzük magát az első részt (2,5 perc), majd néhány villámkérdésre választ keresünk (Hol van Jojo, honnan jött, kit látunk még, mi Mark foglalkozása), a válaszok bekerülnek a prezibe (30 mp). A következő percben két csoportban további kérdéseket gyűjtünk, amikre nem kaptunk választ a részletből (Kivel telefonál Mark, miért siet a lépcsőn Reza, ki várhatja Jojót stb.), majd ezeket közösen feltesszük egymásnak, az egyes válaszokat pedig külön-külön idővonalakon gyűjtjük a későbbi összehasonlítás céljából (6 perc). Az elmélyítő szakaszban használhatjuk a honlapon található interaktív gyakorlatokat is (kép-szöveg párosítás, majd a kulcsszavak segítségével mondatok írása, igaz állítások kiválasztása, hamisak igazra javítása, szöveg hiányzó szavainak kiegészítése megadott szavakból válogatva, különböző stílusrétegű, szinonim jelentésű mondatok összepárosítása, összesen 10 perc). Az óra lezáró szakaszában mintegy 5 percben összefoglaljuk a tanultakat: az interaktív gyakorlatok megoldásának felfedése közben akár többen, többször is összefoglaljuk szóban az epizód tartalmát, valamint összevetjük előzetes várakozásainkat a szereplőkről újonnan szerzett ismereteinkkel. Az eredmény szemléltetésének szintén megfelelő eszköze lehet a kettős idővonal, esetleg a két irányba ágazó gondolattérkép, illetve a már sok bejegyzést tartalmazó prezi is. Ezek megléte megkönnyíti a következő órai ráhangolódást, az új szavak és mondatszerkezetek felidézését, melyek elmélyültebb gyakorlását a célzott szókincsfejlesztő és a nyelvtani ismereteket tudatos használatra ösztönző feladatok teszik majd lehetővé. Mivel a videó felirattal és anélkül is letölthető, az olvasással egybekötött és azt nélkülöző hallgatás egymást kiegészítve fejlesztheti a hallott és olvasott szöveg értésének kompetenciáját is.