Az első saját idővonalam

A harmadik vizualizációs eszköz ismertetésekor a harmadik oktatott tárgyamat, a magyart mint idegen nyelvet hozom példának, ebben ugyanis már sokszor volt alkalmam a napirend témáját tanítani. Ez a téma különösen sokfajta készség elsajátítását igényli a nyelvtanulóktól, akiknek szükségük van az alábbiakra:

• változatos időhatározók használata
• rengeteg új szó, kifejezés
• általánosítási képesség
• az egyedi, nem rendszeresen ismétlődő tevékenységek nyelvi elkülönítése a napi rutin eseményeitől

A napirend tehát komplexitása miatt nehezebben emészthető téma, viszont pont mivel ennyire sokoldalú felkészültséget kíván, sikeres elsajátítása esetén különösen nagy örömet tud szerezni a nyelvtanulóknak, akik képessé válnak napi- és hetirendjük elmesélésén túl kötetlenebb társalgásra is, hiszen az itt használt szavak minden később elmondott élménybeszámolónak szerves részét képezik majd.

Összetett témához pedig olyan feladat való, amely képes ezt a fajta komplexitást is szemléltetni. Az idővonalak tökéletesen megfelelnek erre a célra. De hogyan is támogatja ez a feladattípus a diákok tanulási folyamatát?

1. Az idővonal (mint ahogy a neve is mutatja) kiválóan alkalmas az időben egymást követő események szemléltetésére. Történelem és földrajz órákon például nagyszerűen érzékeltethető vele az egyes korszakok (egymáshoz viszonyított) hossza, egy logikai láncra felfűzhetők az egymás után történtek, illetve több idővonal párhuzamos alkalmazásával az is megmutatható, hogy egyazon időben különböző helyeken milyen folyamatok zajlottak.
2. Idegennyelv-órákon a napi-és hetirend témájának tanulásakor mitegy természetesen adja magát, hogy idővonalat használjunk, akár ezt:
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   Ebben a példában az időpontokat és a tanítani kívánt kulcsszavakat az ábrán kis képek egészítik ki, melyekhez plusz szavakat is tartalmazó, többféle mondat alkotását lehetővé tevő kifejezések is csatlakoznak az ábra alatti részletező leírásokban. A differenciálás egyik lehetséges módja, ha egyes diákoknak csak a képeken lévő szavakat mutatjuk, mások pedig dolgozhatnak a kiegészítő szókinccsel is.
3. A fenti példában a kommunikációt segítik az előre megadott szavak, illetve már a tény is, hogy például a napirend előadásakor a tanulónak nem kell még arra is energiát fordítania, hogy kitalálja, mit is mondhatna el egy napjáról, hanem az ábra egy lehetséges alternatívaként felkínált sorrendű képeire és szavaira támaszkodva nagyobb figyelmet fordíthat mondandójának megformálására, illetve élhet a felkínált képek sokasága által felkínált választás szabadságával is.
4. Nemcsak mi vihetünk be saját idővonalat, hanem a tanulókat is bátoríthatjuk, hogy hozzanak létre sajátot. Ez egy informatikateremben akár egyénileg is megvalósítható, viszont csoporthelyzetben a nyelvi és kreatív készségeken túl fejleszthető vele a diákok együttműködési hajlandósága, sőt, kritikai gondolkodása is. Például ha 3-4 ember alkot egy kiscsoportot abból a célból, hogy KÖZÖSEN hozzanak létre egy idővonalat, akkor a siker érdekében rögtön több "akadályt" is eredményesen kell legyőzniük az érintetteknek. Ha egy gép áll rendelkezésükre, akkor (a felelősség automatikus megoszlása miatt) kénytelenek lesznek felosztani maguk között a feladatot kisebb részekre, illetve ezzel együtt olyan szerepet vállalni a megoldási folyamatban, melyben a legtöbbet hozhatják ki magukból, illetve társaiknak is lehetséges mintákat adhatnak tovább a megoldás lépéseinek módjairól. Ha többen pályáznak azonos szerepre, vagy egyszerűen nem sikerül megtalálni kinek-kinek a maga "ideális" szerepét, az sem baj, hiszen az elakadás más lehetőségek keresésére ösztönözheti őket, az esetleges hibák / félrement gondolatmenetek pedig terelgethetik mindannyiukat a hatékonyabb feladatmegoldás irányába. Ha a javításra nem marad az óra keretein belül, akkor sincs nagy probléma, hiszen az idővonalakat továbbszerkeszthetőkként is elmenthetjük, majd egymással megosztva dolgozhatunk rajtuk egészen addig, amíg mind tartalmilag, mind formailag megfelelnek valamennyi csoporttag elvárásainak.
5. Kutatások bizonyítják, hogy azokra az információkra, melyekhez valamilyen érzelem kapcsolódik számunkra, sokkal jobban és tovább emlékszünk. Nem véletlen, hogy a nyelvtanításban rengeteg vicces vagy meghökkentő képet / karikatúrát használunk, hiszen ezek segítségével nemcsak hogy több szót is megtaníthatunk azonos idő alatt, mint hagyományos módszerekkel, de azokat lényegesen hosszabb ideig is megjegyzik a diákok. A saját idővonal készítése azért is nagyon hasznos, mert egy idegen nyelvű napirend-timeline összeállításakor a számtalan vicces kép között válogatva sokszor villannak elénk a keresett kifejezések mókásabbnál mókásabb illusztrációkon, s ezek állandó ismétlődése, variálódása a gyakori szójátékoknak és ötletes képeknek köszönhetően játékossá teszi a sokaknak bizony komoly szenvedést jelentő szótanulási folyamatot.

Digitális források felhasználása egy órámon

A mai alkalommal szeretnék egy konkrét példát mutatni arra, miképpen is használhatunk digitális forrásokat egy tanórán a tanulás támogatása céljából.

A választott tantárgy ezúttal a német nyelv lesz, elsősorban azért, mert a másik két tanított tárgyamhoz viszonyítva (ezek az orosz, illetve a magyar mint idegen nyelv) ennek a legnaprakészebb a módszertana, beleértve pl. az IKT-eszközök használatát is. Nagyon sok fejlesztés, kutatás valósult meg a Goethe Institut nemzetközi hálózatának köszönhetően, melyek eredményeképpen számos interaktív, a diákok számára is vonzó tanulást segítő anyag látott napvilágot, ami természetesen a nyelv népszerűsítésében is jó szolgálatot tesz.

Az alább bemutatandó anyagot leginkább 11-12. osztályban tartom felhasználhatónak (iskola- és osztálytípustól függően), amikor az (esetleg előrehozott) érettségire, illetve nyelvvizsgára készülve a diákok az egyes szókincs- és nyelvtani témákat már nem külön, hanem inkább ismétlő jelleggel dolgozzák fel. Az ehhez szükséges nyelvi szint a KER szerinti besorolás alapján B1-B2 között van, ez alapján a középszintű érettségire készülőknek egyszerűbb szövegértési, nyelvtani és szókincs- és íráskészség-fejlesztő feladatokat ajánlanék a szöveg feldolgozására, míg emelt szintre és közép- esetleg felsőfokú nyelvvizsgára készüléskor jobban elmennék a komplexebbszó- és írásbeli érvelés irányába, szükség esetén természetesen az egyszerűbb feladatok ráhangoló és levezető szakaszban való megtartásával.

Lássuk tehát a konkrét példát, ami nem más, mint a Deutsche Welle népszerű, németül tanuló fiataloknak készült 3 évados sorozata, a Jojo sucht das Glück (Jojo keresi a boldogságot / szerencsét). 

A fenti linken elérhető a teljes első évad a hozzá tartozó interaktív feladatokkal, szószedetekkel és a hangzó anyag szövegátiratával együtt. Egy 45 perces tanóra keretein belül egy videót tanácsos  megnézni (az egyes részek hossza átlagosan 3-5 perc). A tanulási folyamaton belül ez időzíthető egy teljesen új téma (pl.: bevándorlás, idegen kultúrák találkozása, diákok lakhatása és megélhetése Németországban, utazás stb.) bevezetéséhez, de akár egy nagyobb blokk lezáró, kiegészítő-ismétlő szakaszához is. Mindkét esetben hasonló feladatokból építeném fel az órát azzal a különbséggel, hogy ismétlés esetén a már tárgyalt témakörök minél pörgősebb, sokszínűbb és átfogóbb összefoglalására törekednék, az új téma esetén pedig arra törekednék, hogy még a videó megtekintése előtt, a ráhangolódás folyamán kialakuljon egy olyan tematikus és motívumblokk, amelyre utána fel lehet fűzni az elmélyítendő tartalmakat.

Maga a történet nem túl bonyolult az első évad első részében: megismerkedünk a főhőssel, Jojóval, aki Brazíliából érkezik a németországi Kölnbe, ahol hosszabb ideig fog élni. A pár perc alatt látjuk az első megtett lépéseit a dóm melletti kockaköveken, elhaladunk néhány helyi nevezetesség mellett, és elkísérjük első helyi taxiútjára új lakásához. Természetesen már ez alatt a pár perc alatt több kaland éri, valakivel kisebb konfliktusba is bonyolódik, de a tanulás szempontjából a legfőbb, hogy a cselekmény epizódvégi lezáratlansága felkelti a nézők kíváncsiságát és igényét a folytatásra, a sok kérdőjel pedig vitaindítóként is funkcionálhat a videó megtekintése után. 

Az órára, illetve a témára való ráhangolódás ideje alatt mintegy 5 percben a következő forgatókönyvet képzelem el: németül elhangzik, hogy egy filmrészletet szeretnék megmutatni a csoportnak az interneten. A cím kimondása után megkérem őket, hogy párban vagy kiscsoportban alkossanak gondolattérképeket arról, hogy mi mindenre asszociálnak a a cím szavai alapján. Ezt szintén kb. 5 percben közösen megbeszélnénk, az ötletek pedig rögtön meg is jeleníthetők egy helyben készülő prezi, idővonal vagy gondolattérkép formájában. Az előzetes elvárások összeszedése után a link megnyitásához kérem valakinek a segítségét (szintén németül, a szükséges szakszavakkal). A kért oldal betöltése után annak tetején megjelenik a 4 főszereplő. A képüket kinagyítva elhangzik a kérdés, milyennek találják őket első ránézésre. Az alul kivetített mellékneveket (barátságos, szégyenlős, okos stb.) szintén páros munkában párosítjhatják az egyes szereplőkhöz. Az ismeretlen szavakat szótárból kikeresik (5 perc). Ez már a jelentésteremtés szakasza. Az eredményt szintén preziben rögzítjük, illetve az új szavakhoz közösen definíciókat állítunk össze és írunk, választásainkat röviden megindokoljuk (kedvesen mosolyog, szigorúan néz stb., 5 perc). Ezt követi a film főcímdalának meghallgatása, mely közben egyesével látjuk a főszereplőket kiírt névvel együtt (30 mp). Gyorsan felelevenítjük, melyik névhez milyen tulajdonság került (Ich denke, Jojo ist..., 30 mp). Utána megnézzük magát az első részt (2,5 perc), majd néhány villámkérdésre választ keresünk (Hol van Jojo, honnan jött, kit látunk még, mi Mark foglalkozása), a válaszok bekerülnek a prezibe (30 mp). A következő percben két csoportban további kérdéseket gyűjtünk, amikre nem kaptunk választ a részletből (Kivel telefonál Mark, miért siet a lépcsőn Reza, ki várhatja Jojót stb.), majd ezeket közösen feltesszük egymásnak, az egyes válaszokat pedig külön-külön idővonalakon gyűjtjük a későbbi összehasonlítás céljából (6 perc). Az elmélyítő szakaszban használhatjuk a honlapon található interaktív gyakorlatokat is (kép-szöveg párosítás, majd a kulcsszavak segítségével mondatok írása, igaz állítások kiválasztása, hamisak igazra javítása, szöveg hiányzó szavainak kiegészítése megadott szavakból válogatva, különböző stílusrétegű, szinonim jelentésű mondatok összepárosítása, összesen 10 perc). Az óra lezáró szakaszában mintegy 5 percben összefoglaljuk a tanultakat: az interaktív gyakorlatok megoldásának felfedése közben akár többen, többször is összefoglaljuk szóban az epizód tartalmát, valamint összevetjük előzetes várakozásainkat a szereplőkről újonnan szerzett ismereteinkkel. Az eredmény szemléltetésének szintén megfelelő eszköze lehet a kettős idővonal, esetleg a két irányba ágazó gondolattérkép, illetve a már sok bejegyzést tartalmazó prezi is. Ezek megléte megkönnyíti a következő órai ráhangolódást, az új szavak és mondatszerkezetek felidézését, melyek elmélyültebb gyakorlását a célzott szókincsfejlesztő és a nyelvtani ismereteket tudatos használatra ösztönző feladatok teszik majd lehetővé. Mivel a videó felirattal és anélkül is letölthető, az olvasással egybekötött és azt nélkülöző hallgatás egymást kiegészítve fejlesztheti a hallott és olvasott szöveg értésének kompetenciáját is.